Idegrendszer a pénisz idegrendszere

Felső szemhéj[ szerkesztés ] A felső szemhéjat emelő izomnak egy kis része simaizomból áll musculus tarsalis superioramelyet szimpatikus postganglionáris rostok idegeznek be.

Korai magömlés(Ejaculatio praecox)

Iris szivárványhártya [ szerkesztés ] A pupillaszűkítő izmot musculus sphincter pupillae paraszimpatikus rostok látják el a közös szemmozgató ideg nervus oculomotorius [III. A pupillatágító izmot musculus dilatator pupillae a felső nyaki idegdúcból ganglion cervicale superius származó szimpatikus rostok látják el.

A könnymirigy[ szerkesztés ] A könnymirigyet ellátó paraszimpatikus secretomotoros rostok az arcideg nervus facialis [VII. A szimpatikus postganglionaris rostok a felső nyaki szimpatikus idegdúcból erednek, és érszűkítő vasoconstrictor rostokként működnek. A nyálmirigyek[ szerkesztés ] Az állkapocs alatti és a nyelvalatti mirigy[ szerkesztés ] A paraszimpatikus secretomotoros ellátás az arcideg nervus facialis [VII. A szimpatikus postganglionaris rostok a felső nyaki szimpatikus idegdúcból ganglion cervicale superius erednek és a mirigyet az ereket körülvevő fonatokon keresztül érik el.

A fültőmirigy[ szerkesztés ] A mirigyet a nyelv-garat ideg nervus glossopharyngeus [IX. A szimpatikus postganglionaris rostok a felső nyaki idegdúcból ganglion cervicale superius erednek és a mirigyet a külső feji verőér arteria carotis externa körül képzett fonaton keresztül érik el.

Fontosabb autonóm beidegzések

Funkcionálisan érszűkítő vasoconstrictor rostok. A szív[ szerkesztés ] A postganglionaris szimpatikus rostok a szimpatikus idegdúclánc truncus sympathicus felső mellkasi thoracalis és nyaki cervicalis részeiből erednek. A postganglionaris rostok a szívet a szimpatikus idegdúclánc nyaki szakaszának felső, középső és alsó szívhez futó ágain ramus cardiacus superior, medius és inferiorés a szimpatikus idegdúclánc mellkasi szakaszának számos apróbb szívhez futó rami cardiaci ágán keresztül érik el.

A rostok keresztülhaladnak a szív idegfonatain plexus cardiacusokon és a szinszcsomón nodus sinoatrialis és az atrioventrikularis csomón nodus atrioventricularisvalamint a szívizomrostokon és a koszorús artériákon arteriae coronariae végződnek. Ezeknek az idegeknek az aktivációja a szívritmus fokozódását, a szívizom összehúzódásai erejének fokozódását, és a koszorús verőerek artériae coronariae kitágulását eredményezik.

A koszorús artéria arteriae coronariae kitágulását inkább a helyi anyagcsere szükségletei váltják ki, mint a koszorúsereket érő közvetlen idegi hatások.

A paraszimpatikus preganglionaris rostok a bolygóideg X. A rostok a szívi fonatok plexus cardiacus postganglionaris neuronjaival synapsist képezve végződnek. A postganglionaris rostok a szinuszcsomó nodus sinoatrialis és az atrioventrikularis nodus atrioventricularis csomókon és a koszorús atériákon arteriae coronariae végződnek. Ezeknek az idegeknek az aktivációja csökkenti a szívritmust és a szívizom myocardium összehúzódásainak erejét, valamint a koszorús erek összehúzódását okozza.

Ez utóbbira itt is az vonatkozik, hogy az erek szűkülése inkább a helyi anyagcsere szükségletei csökkenésének, és nem annyira a közvetlen idegi hatásoknak a következménye. A tüdők[ szerkesztés ] A szimpatikus postganglionaris rostok a szimpatikus idegdúclánc truncus sympathicus másodiktól ötödikig terjedő mellkasi thoracalis idegdúcaiból erednek. A rostok keresztülhaladnak a tüdőkapui idegek okozta merevedési problémák plexus pulmonalis és belépnek a tüdőkbe, ahol hálózatot képeznek a hörgők és az erek körül.

A szimpatikus rostok hörgőtágulatot és enyhe érösszehúzódást vasoconstrictió váltanak ki. A paraszimpatikus preganglionaris rostok a bolygóideg nervus vagus [X.

A rostok a tüdőkapui fonatok plexus pulmonalisok postganglionaris neuronjaival synapsist képezve végződnek. A poastganglionaris rostok belépnek a tüdőbe, ahol a hörgők és az erek körül képeznek hálózatot.

A paraszimpatikus rostok a idegrendszer a pénisz idegrendszere szűkületét és enyhe értágulatot váltanak ki, és fokozzák a szekréciót a hörgők mirigyeiben. Emésztőrendszer gastrointestinalis traktus Az epehólyag és az epevezetékek[ szerkesztés ] Az epehólyag vesica fellea és az epevezetékek postganglionaris paraszimpatikus és szimpatikus rostokat a plexus hepaticusból kapnak. A vagusból származó paraszimpatikus rostokat, serkentő motoros rostoknak tartják az epehólyag és az epevezetékek simaizomzatára gyakorolt hatásukat tekintve, ugyanakkor gátlónak a máj- és epevezeték közös kivezetőcsövét záró izomnak musculus sphincter Oddi a működésére.

A gyomor és a belek, a flexura lienalisig[ szerkesztés ] A preganglionaris paraszimpatius rostok a hasüregbe az elülső bal és a hátsó jobb vagus törzsekkel lépnek be. A rostok a hasüreg számos szervéhez és gyomor-bél csatornának a gyomortól a vastagbél flexura lienalisáig tartó szakaszához oszlanak szét.

Azok a rostok, amelyek a gastrointestinalis tractushoz tartanak a bélfali izomzat két rétege között lévő idegfonathoz plexus myentericus Auerbach és a bélrenszer nyálkahártya alatti kötőszövetes rétegéhez plexus submucosus Meissner postganglionaris neuronjaihoz futnak.

A postganglionaris rostok ellátják a simaizmot és a mirigyeket. A paraszimpatikus idegek fokozzák a perisztaltikát és elernyesztik a záróizmokat, szintén fokozzák a mirigyek váladéktermelését. A szimpatikus preganglionaris rostok áthaladnak a szimpatikus dúclánc truncus simpatikus mellkasi szakaszán és belépnek a nervus idegrendszer a pénisz idegrendszere majorba és minorba.

Ezek leszállnak a hasüregbe és synapsist képeznek a postganglionaris neuronokkal a ganglion celiacumban és a ganglion mesentericum superiusban. A postganglionaris idegrostok a truncus celiacus és az arteria mesenterica superior ágai körül fonatot képezve oszlanak el a gyomorhoz és a belekhez. A szimpatikus idegek gátolják a perisztaltikát és a záróizmok összehúzódását okozzák, gátolják a mirigyek váladéktermelését is.

Idegrendszer a pénisz idegrendszere leszálló vastagbél, a szigmabél és a végbél[ szerkesztés ] A preganglionaris idegrendszer a pénisz idegrendszere rostok a gerincvelő másodiktól negyedikig terjedő keresztcsonti szelvényeinek szürkeállományából erednek.

Alvászavarok, depresszió, neurózis

A rostok a nervus splanchnicus pelvicusokban és az arteria mesenterica inferior ágai körüli idegfonatokban futnak, és a plexus myentericus Auerbach és a plexus submucosus Meissner postganglionaris rostjain végződnek. A paraszimpatikus rostok serkentik a perisztaltikát és a mirigyek váladéktermelését. A szimpatikus preganglionaris idegrostok a szimpatikus idegdúclánc ágyéki szakaszán haladnak keresztül, és a plexus mesentericus inferior postganglionaris neuronjaival képeznek synapsisokat.

A postganglionaris rostok a belet az arteria mesenterica inferior ágai körüli fonatokban érik el. A szimpatikus rostok csökkentik a perisztaltikát és a mirigyek váladéktermelését. A belső végbélzáró izom[ szerkesztés ] A körkörös simaizom réteg a végbél kimenetének canalis analis felső végénél megvastagodva képezi a nem akaratlagos végbélzáró izmot musculus sphincter ani internus.

A záróizmot a plexus hypogastricusokból származó szimpatikus rostok idegzik be.

Merevedési zavarok

A szimpathikus rostok a sphincter ani internus összehúzódását okozzák. A vese[ szerkesztés ] A preganglionaris szimpatikus rostok a nervus splanchnicuson keresztül csatlakoznak az arteria renalis körüli vesekapui idegfonathoz plexus renalis.

Synapsist képeznek a plexus renalis postganglionaris neuronjaival. A postganglionaris rostok az arteria renalis ágaihoz futva oszlanak el. A szimpatikus rostok érszűkítő hatásúak a vese artériáira. A preganglionaris paraszimpatikus rostok a bolygóidegből nervus vagus [X. A paraszimpatikus rostokat a vese artériáira értágító hatásúak. A mellékvese velőállománya[ szerkesztés ] A mellékveséhez glandula suprarenalis a preganglionaris szimpatikus rostok a nervus splanchnicus majorban szállnak le.

Az idegrostok a velőállomány medulla szekretoros sejtjein végződnek, amelyek a postganglionaris neuronokhoz hasonlíthatók.

Erekció és erektilis diszfunkció

Az idegvégződések és a szekretoros sejtek között a neurotranszmitter az acetilkolin, mint bármely más preganglionaris végződésben. A szimpatikus rostok fokozzák a medulla szekretoros sejtjeinek epinephrin és norepinephrin kibocsátását.

A mellékvese velőállományának paraszimpatikus beidegzése nincs. A húgyhólyag[ szerkesztés ] A húgyhólyag vesica urinaria falának izomrétege simaizomból áll, melynek körkörös rétege a hólyag nyakánál megvastagodott és záróizmot képez, ez a musculus sphincter vesicae. A simaizmot ellátó idegek a plexus hypogastricusokból származnak. A postganglionaris szimpatikus rostok a plexus hypogastricusokhoz futnak. A paraszimpatikus preganglionaris rostok medencei splanchnicus idegekként erednek a második, harmadik és negyedik sacralis idegekből; a plexus hypogastricusokon keresztül érik el a hólyag idegrendszer a pénisz idegrendszere, ahol synapsist képeznek a postganglionaris neuronokkal.

A hólyagűrítő izomhoz futó szimpatikus idegeknek nincs, vagy jelentéktelen hatásuk van a hólyagfal simaizomzatára, és főleg az erekhez oszlanak szét. A musculus sphincter vesicaehez futó szimpatikus rostok csak kis szerepet játszanak a záróizom összehúzódásában és a vizeletfolyás megakadályozásában. A hímvessző és a csikló merevedése[ szerkesztés ] Merevedéskor erectio a nemi szervek erectilis szövetei vérrel telnek meg. A kezdeti vascularis telődést az autonóm idegrendszer paraszimpatikus része szabályozza.

A paraszimpatikus preganglionaris rostok a gerincvelő második, harmadik és negyedik sacralis szelvényének szürkeállományából erednek.

Perifériás idegrendszer

A rostok belépnek a plexus hypogastricusokba és synapsist képeznek a postganglionaris neuronokkal. A postganglionaris rostok csatlakoznak az arteriae pudendae internaehez és azok ágai mentén oszlanak el, amelyek belépnek az erectilis szövetekbe. A paraszimpatikus idegek az artériák kitágulását okozzák, és nagymértékben fokozzák a vér áramlását az erectilis szövetekhez.

Az ejakuláció[ szerkesztés ] A preganglionaris szimpatikus rostok az első és második ágyéki szelvény magasságában lépnek ki a gerincvelőből, majd synapsist képeznek a postganglionaris neuronokkal.

A postganglionaris rostok azután eloszlanak az ondóvezetékekhez, az ondóhólyagokhoz és a dülmirigyhez a plexus hypogastricusokon keresztül.

Ki az úr a háznál: a pénisz vagy az agy?

A szimpatikus idegek serkentik a simaizmok összehúzódását ezeknek a szerveknek a falában, és ezzel a hím nemi váladék ondó kilövellését okozzák. Az anyaméh uterus [ szerkesztés ] A preganglionaris szimpatikus idegrostok a gerincvelőt a T12 és L1 szelvények magasságában hagyják el, és úgy vélik, hogy a ganglion sejtekkel a szimpatikus dúcláncban vagy esetleg az alsó plexus hypogastricusokban képeznek synapsist. A postganglionaris rostok ellátják az uterus simaizomzatát.

A paraszimpatikus preganglionaris rostok a gerincvelőt az S2, 3 és 4 szelvényeknek megfelelően hagyják el, és synapsisokat alkotnak a plexus hypogastricus inferior ganglion sejtjeivel.

Bár a méh izomzata főleg hormonális szabályozás alatt áll, a szimpatikus beidegzés az uterus összehúzódását és az erek szűkülését okozhatja, míg a paraszimpatikus rostok ellentétes hatást válthatnak ki. Afferens, fájdalomérzést vezető rostok a méhfenékből fundus uteri és méhtestből corpus uteria méhnyakból cervix uteri a rostok a splanchnicus idegeken keresztül haladnak, és a gerincvelőbe a második, harmadik és negyedik keresztcsonti idegek hátsó gyökerein át lépnek be.

A felső végtag artériái[ szerkesztés ] A felső végtag artériáit szimpatikus idegek idegzik be. A preganglionaris rostok a gerincvelő másodiktól nyolcadik mellkasi szelvényében található idegsejtek sejttesteiből erednek. A szimpatikus idegdúclánchoz csatlakoznak, és a dúcláncban felszállnak a nyaki idegdúcokhoz.

A postganglionaris rostok azokhoz az idegekhez csatlakoznak, amelyek a karfonatot plexus brachialis alkotják, és eloszlanak az artériákhoz a plexus ágai között. A szimpatikus idegek érszűkületet okoznak a bőr artériáiban, és értágulatot azokban az artériákban, amelyek a vázizmokat látják el. Az alsó végtag artériái[ szerkesztés ] Az alsó végtag artériáit szintén szimpatikus idegek innerválják.

A preganglionaris rostok a gerincvelő alsó három háti és felső két vagy három ágyéki szelvényéből erednek.

A rostok az ágyéki és a keresztcsonti idegdúcokban alkotnak synapsist, és a postganglionaris rostok az ágyéki és a keresztcsonti fonatok ágain keresztül érik el az artériákat. Az autonóm idegrendszerhez kapcsolódó néhány miért van péniszem élettani reflex[ szerkesztés ] Látási reflexek[ szerkesztés ] Közvetlen és konszenzuális idegrendszer a pénisz idegrendszere szerkesztés ] Az afferens idegi impulzusok a retinából a nervus opticuson, a chiasma opticumon és a tractus opticuson keresztül haladnak.

Az idegrostok közül néhány elhagyja a tractus opticust és synapsisokat képez a nucleus pretectalis idegsejtjeivel, amely a colliculus superior közvetlen közelében fekszik.

13 ok, amiért erekciós problémái lehetnek

Az ingerületeket a nucleus pretectalis idegsejtjeinek axonjai a nervus oculomotorius paraszimpatikus Edinger-Westphal magjaihoz továbbítják. A postganglionaris paraszmpatikus rostok a nervi ciliares breves közvetítésével elérik a szemgolyót és a musculus constrictor pupillaet idegrendszer magabiztos merevedés pénisz idegrendszere irisben.

Idegrendszer a pénisz idegrendszere konszenzuális fényreflexben mindkét pupilla szűkül, mert a nucleus pretectalis mindkét oldali paraszimpatikus magokhoz küld rostokat a mesencephalonba. Akkomodációs reflex[ szerkesztés ] Amikor a szemeinket egy távoli tárgyról egy közelire irányítjuk a medialis egyenes szemizmok a szemtengelyeket konvergálják, a szemlencse domborulata növekszik, így fókusztávolsága csökken, a musculus ciliaris összehúzódása következtében, eközben a pupillák is szűkülnek, hogy a fény a szemlencsének csak a középső, legvastagabb részén haladhasson keresztül.

Ezekhez tartoznak a carotis sinus, az arcus aortae és a Bainbridge-féle jobb oldali atrialis reflexek. Carotis sinus és arcus aortae reflexek[ szerkesztés ] A carotis sinus, amely az arteria carotis communis elágazódásánál helyezkedik el, és az aortaív arcus aortae baroreceptorként nyomásérzékelő funkcionálnak. A vérnyomás emelkedése az erek falában lévő végződéseket ingerli. A carotis sinusból az afferens rostok a nervus glossopharyngeuson [IX.

Az aortaívből az afferens rostok a nervus vaguson [X. Az egyének vérnyomását a baroreceptorokból származó afferens információk módosítják. Az autonóm idegrendszer felsőbb szintű szabályozó központja, nevezetesen a hipotalamusz pedig, a központi idegrendszer más, magasabb központjainak befolyása alatt áll. A Bainbridge-féle jobb oldali atrialis reflex[ szerkesztés ] Ennek a reflexnek a kiváltója az, ha a jobb pitvar és a vena cavák falaiban lévő idegvégződéseket a megemelkedett vénás nyomás stimulálja.

Az afferens rostok a nervus vaguson [X. A kapcsoló neuronok gátolják a vagus parasympathicus dorsalis magját, és a reticulospinalis rostok stimulálják a szívhez irányuló thoracalis szimpatikus kiáramlás aktivitását, ami a szívritmus gyorsulásához vezet.