Merevedési problémák a sportolóknál, Merevedés a sportolóknál

Michaletzky Luca Olvasási idő: 6 perc Az élsportolókra hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint valamiféle szuperemberekre, akik nem csak testileg vannak a csúcson, de lelkileg is.

Nyilatkozataikban mindig magabiztosnak, bátornak tűnnek, akik határozottan törnek végső céljuk, az aranyérem felé. Pedig a vasfegyelem és az önbizalom mögött rejtőzhetnek súlyosabb gondok, traumák, sőt pszichiátriai zavarok is.

Kilenc dolog, amiben a macagyökér segít a férfiaknak

Az egyik legfontosabb kérdés, amivel a kutató sportpszichológusok foglalkoznak, hogy milyen személyisége van a sikeres sportolónak. Az első vizsgálatokat Merevedési problémák a sportolóknál amerikai pszichológus végezte a as években és azt találta, hogy a sikeres sportoló extrovertált, érzelmileg stabil, kevéssé szorong és kevéssé deprimált hangulatú, valamint kevéssé neurotikus; egyszóval a sikeres sportoló kívánatos mentálhigiénés állapotot mutat — azonban a sok meglepően kiváló pszichés jellemű sportoló egy idő után gyanús lett.

Elég csak magunkba nézni, hogy megtaláljuk, miben gyökerezik ez: mi sem beszélnénk nagy nyilvánosság előtt súlyos problémáinkról, kudarcainkról, szeretnénk, hogy a lehető legjobb színben lássanak minket. Az élsportoló még kevésbé mutathatja ki rajongótábora és lehetséges ellenfelei előtt, hogy létezik gyenge oldala is, mert ezért könnyen elítélhetik — ezért is kavart olyan nagy port Dzsudzsák Balázs nyilatkozata az andorrai meccs után. A sportpszichológia sem segít Mármint segít, de nem a tabuk ledöntésében.

Ha megtörik a páncél: élsportolók és pszichiátriai zavarok

A sportpszichológia sokkal inkább támaszkodik a sportoló erőforrásaira, mint a pszichológia más területei. Itt nincs helye hosszú, évekig tartó analízisnek, a mihamarabbi eredmények érdekében feltárás helyett korrektív technikákat tanít, sémát módosít. A sportoló is általában ezzel a szándékkal, teljesítményjavítás érdekében keresi fel a szakembert, mélyebb problémáit inkább titkolja, hiszen fél — talán nem is alaptalanul —, hogy egy merevedési problémák a sportolóknál kezelés a sportkarrierjébe kerülne.

Tweet on Twitter LibidX. Az idő hajnala óta az embernek férfiasnak, erősnek, erősnek kell lennie önmaga előtt, de mindenekelőtt mások előtt. Az erekció hiánya azt jelenti, hogy az ember elveszíti férfiasságát, szexuális identitását, önbecsülését, önbizalmát.

A versenysportoló általában óriási sikerekről, olimpiai aranyakról álmodozik, magát különleges képességűnek látja és amíg hozza az eredményeket, ez a kép igazolódni látszik. Éppen ezért azonban egy-egy kudarc, esetleg vereségek sorozata könnyen mélyre taszíthatja az önértékelését, és a komoly problémák általában ilyenkor kerülnek felszínre.

De milyen mentális zavarok alakulhatnak ki a sportolóknál és mi lehet ezek oka?

Egy-egy kudarc, esetleg vereségek sorozata könnyen mélyre taszíthatja az önértékelését, és a komoly problémák általában ilyenkor kerülnek felszínre. Feszített tempóban Ha egy gyermek elkötelezi magát egy sportág mellett és versenysportolóvá szeretne válni, már korai életkortól komoly munka vár rá.

Legtöbb idejét a pályán, edzője és csapattársai körében tölti és a szabadidejét — táplálkozás, pihenés — is meghatározza a felkészülés. Ez a sportolói karrier túlterhelő lehet a személyiség számára, késlelteti annak érését, és végső soron táptalajt nyújt a személyiség torzulásainak. Fontos leszögeznünk, hogy természetesen nem minden sportoló küzd mentális zavarokkal, a versenysportolói karrier nem okoz minden esetben ilyen problémákat, de el és fel kell ismernünk, hogy ők is emberek, közöttük is előfordulnak ilyen problémák, ugyanis csak így kaphatják meg a szükséges mentálhigiénés segítséget.

A személyiség torzulásai A személyiségzavarok közül a sportolók körében leggyakrabban a nárcisztikus személyiségzavar fordul elő.

Hormonokról férfiaknak | Dr. Fábián Emília, PhD

Fő jellemzői, hogy felsőbbrendűnek érzi magát merevedési problémák a sportolóknál, exhibicionista, önelégült, hiú és kihasználja a másik embert, ha érdeke úgy kívánja. Az igazság az, hogy egy versenysportoló számára a nárcisztikus vonások egy ideig még jól is működhetnek, hiszen hozzásegítik ahhoz az önbizalomhoz, amire a versenyek során szüksége van.

Amíg sikeres a nárcisztikus sportoló, addig idealizált énképe igazolódni látszik, azonban ha lejtmenetbe kerül vagy egy sérülés miatt elapad a pozitív visszaigazolások forrása, megtörhet a tökéletesség maszkja, a személyiségzavar dekompenzálódik.

Ekkor a sportoló depresszióba eshet vagy italhoz, drogokhoz nyúlhat megnyugvásért — és általában ilyenkor kerül pszichológushoz is. A sportolókra óriási teljesítménykényszer nehezedik. Az ezzel járó feszültséget sokféle módon lehet kezelni, amik között vannak jobb és rosszabb megoldások is.

A sportolók gyakran alakítanak ki maguknak különböző babonákat, amivel oldják a szorongást: Michael Jordannek szerencsehozó rövidnadrágja volt, Rafael Nadalnak pedig egy halom rítus tartozik a teniszmeccseihez. Például minden meccse előtt 45 perccel hideg zuhanyt vesz, minden pont után megtörölközik, kulacsának címkéjét a pálya vége felé fordítja és sosem áll fel előbb a székéből, mint ellenfele.

Egy átlagos embert ennyi rigolyáért simán bogarasnak hinnénk, de Nadalnak, teljesítményeit látva, elnézzük a fura dolgait. Ahogy a nárcisztikus zavarnál, úgy a kényszeres zavarnál is egy bizonyos ideig jól jöhet, ha a sportoló képes így csillapítani szorongását, valamint a kényszeres személyiség perfekcionizmusa, kitartása is hasznára válik a versenysportban.

Viszont ha a szorongás elhatalmasodik és a kényszerek átveszik az irányítást az életében, az óriási szenvedést okozhat számára. A rettegés hálójában Ezzel el is jutottunk a mentális zavarok következő csoportjához, hogyan használják a péniszet depresszióhoz és szorongásos zavarokhoz.

A már említett teljesítménykényszer miatt a szorongás egy ideig még motiváló is lehet, hiszen ösztönzi a felkészülést, még keményebb edzésmunkára készteti a sportolót. Ha viszont a szorongás elhatalmasodik a sportolón és nem kapja meg ennek feldolgozásához a megfelelő mentális segítséget, akkor ez kihathat a teljesítményére is.

Dr. Fábián Emília, PhD

Ezzel pedig egy ördögi körbe kerül: a a szabálytalan merevedés okai kudarcok csak még jobban frusztrálják és még mélyebbre csúszik, ami depresszióhoz, sőt akár a legrosszabb végkifejlethez, az öngyilkossághoz is vezethet — ahogy történt az idei év elején a 37 éves világbajnok testépítővel, Kormány Mihállyal is.

Sportolóknál a szorongásos tünetek változatosak lehetnek és gyakran nehéz felismerni miért nő a pénisz. A probléma tagadása miatt sokszor testi tünetekben jelentkezik: evés- vagy alvászavar, motoros nyugtalanság vagy pánikroham formájában. A depresszióban a szorongás, a kilátástalanság, az ingerlékenység, az agresszió és az apátia tünetei jelzik a súlyos problémát. A depresszió jelentkezhet önpusztító tevékenység formájában is: ivás, drogozás, doppingszerek szedése — ezektől merevedési problémák a sportolóknál sportoló vagy megnyugvást, vagy fokozott teljesítményt, kedélyjavulást vár.

Azonban a kialakuló szenvedélybetegség összeegyeztethetetlen a sportolói életmóddal, lelki és testi egészségére is súlyos csapást mér, hosszú távon a sportoló karrierjébe kerülhet. Koplalással a sikerért Az evészavarok is megjelennek a sportolók életében, különösen a női esztétikai sportágakban, például a tornában, műkorcsolyában.

A fiatal lányokat sokszor az edzők késztetik diétára már egészen fiatal korban, hogy megőrizzék a sporthoz szükséges súlyt. Ez a kötelező étkezési kontroll pedig könnyen torz testkép, kényszeres diétázás és kóros testsúlycsökkentő módszerek kialakulásához vezet. Az anorexia nervosa során a lányok de manapság fiúk is egyre többen éheztetik magukat, míg a bulimia nervosa során hánytatással, hashajtókkal kerülik el, hogy a kontrollvesztett állapotban hirtelen befalt nagy mennyiségű étel ne maradjon bennük.

Amellett, hogy ezek a betegségek önmagukban is károsak az egészségre, a sportolóknál még a teljesítményt is rontják, hiszen — bár azt hiszik, az alacsonyabb testsúly jobb eredménnyel jár — testük nem képes elviselni az edzésmunka terhelését megfelelő táplálékbevitel nélkül. Számoljunk le a stigmákkal! A cikk végén ismételten szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy nem minden versenysportoló küzd mentális zavarokkal, szerencsére többségében vannak közöttük az egészséges személyiséggel rendelkező emberek.

Azonban fontos, hogy megértsük és elfogadjuk azokat is, akiknek mentális problémájuk van. A sportolók korunk hősei és gyenge pontjaik megmutatásától nem kellene, hogy kevesebbnek lássuk őket, sőt: még tiszteletre méltóbb a sportoló, aki vállalja és felveszi a harcot démonaival.

Ha a mentális zavarok stigmatizációja megszűnne, nem kellene nekik és számtalan nem-sportoló embernek sem titokban szenvednie. Hiszen azt se felejtsük el, hogy a sportolók sem csak aranyérmet tojó tyúkok, hanem emberek, és elsősorban nem azért van szükségük gyógyulásra, hogy jobban teljesítsenek, hanem hogy kiegyensúlyozottabb életet élhessenek. Nem egyszerűen egy szaklap.