Mikor érik a pénisz és hogyan
Tartalom
Admin National Geographic Magyarország Egy ragadozó emlősök körében végzett felmérés bebizonyította, hogy a pénisz mérete igen is számít, a rendkívül zord körülmények között élő állatoknál a tekintélyes méret a sikeres párzás kulcsa lehet.
Kanadai tudósok ragadozó emlős fajnál vizsgálták a péniszcsont és az állat élőhelyének átlaghőmérséklete közötti kapcsolatot. Azt találták, hogy a sarkokhoz közeli fajok testméretükhöz viszonyítva relatíve hosszabb péniszcsonttal rendelkeznek, mint a trópusokon élők.
A péniszcsont, amely az embernél már hiányzik, petyhüdt állapotban is bizonyos merevséget kölcsönöz a hímvesszőnek, így a legkisebb izgalom hatására teljes behatolóképességet hoz létre, nincs szükség a hosszas előjátékra.
A kutatók, akik eredményeiket az Oikos című szaklapban tették közzé, a jelenséget azzal magyarázzák, hogy a különböző klímájú területek hatására eltérő párosodási stratégiák alakultak ki. Az elefántfóka és a rozmár esete a péniszcsonttal Rozmár A rozmárokhoz viszonyítva délebbre, kevésbé zord körülmények között élő elefántfókák nagy közösségekben élnek.
A hímek harcot vívnak a nőstényekért, és háremet építenek.
A harc természetesen az erősebbnek, a nagyobb fizikai erő birtokosának kedvez, előfordul, hogy akár 2. A hasonlós súlyú állatokhoz viszonyítva azonban az elefántfókák péniszcsontja rövid. Ezzel szemben az északabbra, keményebb körülmények között élő rozmárok ritkán érik el az 1.
Ezzel abszolút és relatív értelemben is a legnagyobb hímvesszőjű állatok közé tartoznak. A zord sarki időjárásban a rozmárok magányosak, vagy csak kisebb csoportokba verődnek, nem harcolnak a nőstényért, relatíve kevesebb alkalmuk van a párosodásra.
Ilyen körülmények között a nagyobb péniszcsont előny: lehetővé teszi ugyanis, hogy a hím a spermáit minél inkább a nőstény petesejtjeinek közelébe jutassa.
